MÁV Sportrepülő Egyesület

A MÁV Repülőklub 1930-ban alakult, azóta is a magyar repülősport élvonalában tevékenykedik a vitorlázó és motoros repülés területén.
Felvételek az ünnepi rendezvényről - 75 éves a MÁV Repülő és Ejtőernyős SE
A SPORTREPÜLÉSRŐL
A kívülállók számára a repülés elsősorban gazdasági vagy katonai feladatok teljesítését, esetleg különc emberek költséges és veszélyes hobbiját jelenti. Valójában a sportrepülés magán viseli az ismertebb fizikai sportok minden ismérvét és betölti a sport minden időkben azonos társadalmi hivatását a nevelés, jellemformálás, az értékesebb, lelkileg-szellemileg gazdagabb sportember fejlesztése terén.
A sportrepülés sok fizikai, meteorológiai és technikai ismeretet igénylő, jogilag és szakmailag szigorúan szabályozott, amatőr keretek között is professzionális tevékenység.

A MÁV REPÜLŐKLUB RÖVID TÖRTÉNETE
A vitorlázórepülés a MOVERO keretein belül 1929-ben kezdődött Magyarországon.
A MÁV Istvántelki Főműhely dolgozói Antal Lajos főmérnök és Varga Imre vezetésével 1930-ban alakították meg a MÁV Testvériség Sport Egyesület vitorlázórepülő szakosztályát. Az istvántelki műhelyben a kocsiosztály asztalosai és lakatosai elkésztették az egyesület első két repülőgépét. Az első repülőtér a Farkas-hegyen (a budai hegyek Csiki-hegyek nevű vonulatai között), a jelenlegi Fotex, korábban MÉM RSZ., előtte motocross-pálya területen volt. (Ezt az 50. évfordulón a hegyen felállított emlékmű és a Sorrento csúcsán ma is meglévő katapult jelzi). Az egyesület itt építette az első hangárt.
A MÁV Istvántelki Főműhely dolgozói Antal Lajos főmérnök és Varga Imre vezetésével 1930-ban alakították meg a 
MÁV Testvériség Sport Egyesület vitorlázórepülő szakosztályát. Az istvántelki műhelyben a kocsiosztály 
asztalosai és lakatosai elkésztették az egyesület első két repülőgépét. Az első repülőtér a Farkas-hegyen 
(a budai hegyek Csiki-hegyek nevű vonulatai között), a jelenlegi Fotex, korábban MÉM RSZ., előtte motocross-pálya 
területen volt. Az egyesület dinamikusan fejlődött, 1942-ben már motoros repülő szakosztálya és több vidéki csoportja is volt, amelyekben gyakorlati repülés is folyt. (Debrecen, Kolozsvár, Marosvásárhely, Celldömölk) 1944 Szilveszterén a hangár ismeretlen okból kigyulladt és az egyesület összes repülőgépe elégett. 1945-46-ban a háború alatt sérült, elhurcolt, vagy menekített repülőgépek és repülőgép roncsok felkutatása, gyűjtése és újjáépítése folyt, 46-ban újra megkezdődött a repülés. 1953-ban egyesítették az addig civil Magyar Repülő Szövetséget az MHSZ elődjével, a Szabadságharcos szövetséggel. Ettől kezdve 1989-ig sportrepülést kizárólag az MHSZ illetve elődjeinek keretében lehetett űzni. A technikai haladás szükségessé tette a nagyobb, sík repteret, így a Farkas- hegyen működő klubok jelentős (gyakorlatilag szinte százszázalékos) társadalmi munkájával megépítették, majd 1957-ben megnyitották a biai földeken a jelenlegi repülőteret. Az első hangárt a MÁV Repülőklub építette 1957-58-ban, 59-ben egy szállás- épületet építettek. A később a MÁV-ba beolvasztott BHG repülőklub építette a következő hangárt. A klub, bár önálló arculatát megőrizni igyekezett, erős központi irányítás alá került, a "tervgazdálkodás" a sportban is érvényesült. Az egyesületben megalakult az azóta is működő ejtőernyős szakosztály.
Az első hangárt a MÁV Repülőklub építette 1957-58-ban, 
59-ben egy szállás- épületet építettek. A később a MÁV-ba beolvasztott BHG repülőklub építette a következő hangárt. 
A klub, bár önálló arculatát megőrizni igyekezett, erős központi irányítás alá került, a 1970-ben a MÁV klub 40 éves fennállására a MÁV Vezérigazgatósága fejlesztési tervet fogadott el, amelynek keretében megépült a második MÁV hangár és az új (jelenleg is fennálló) szállásépület.
1974-ben a klubokat támogató személyiségek közbenjárásával, a klubok költségviselésével és társadalmi munkájával épült ki a repülőtér vízellátása. Ugyanebben az évben a MÁV támogatásával jelentős mennyiségű repülőgép beszerzésére került sor, melyek közül még ma is sok repül. A 80-as évek elején új műhely és a központi épület is felépült. 1989-ben egy intenzívebb munkaszakasszal befejeződött a repülőtér végleges, a pályán kívüli területeit is magába foglaló tereprendezése. Az egyesület az Egyesülési Törvény előírásai szerint 1989-ben önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetté alakult. A klub repülőgép-parkjának alapja az MHSZ időszakból örökölt repülőgépek voltak. E géppark részét képezik a 70-es évek közepén MÁV segítséggel vásárolt repülőgépek, valamint az időközben a tagság közös munkájával keresett pénzen vásárolt repülőgépek, illetve magántulajdonban lévő korszerű gépek is. A géppark "átstrukturálása" jelenleg folyik, a nehezebben, drágábban üzemeltethető, vagy rosszul kihasznált repülőgépeket eladjuk, helyettük olcsóbban üzemeltethető, népszerűbb nyugati repülőgépeket vásárlunk.

A KLUB ÉS A MÁV KAPCSOLATA
ország második legrégebbi 
(a folyamatos működést tekintve a legrégebbi), az országos sport- repülésben jelentős és ismert klubként a 
hagyományokra is tekintettel büszkén őrizzük a MÁV nevet Az egyesület megalakulása óta folyamatosan a MÁV nevét viseli, ma már az ország második legrégebbi (a folyamatos működést tekintve a legrégebbi), az országos sport- repülésben jelentős és ismert klubként a hagyományokra is tekintettel büszkén őrizzük a MÁV nevet. A hetvenes évek közepéig a kor rendjének megfelelően az anyavállalat - támogatott sportklub kapcsolat működött, a MÁV rendszeres támogatással, esetenként eszközök beszerzésével, az építkezések támogatásával segítette az egyesületet. Az önálló jogi személyiség elnyerése után lehetőség nyílt és szükségessé is vált a sport mellett gazdasági, vagy gazdasági jellegű tevékenységet is végezni. Beindultak a népszerű "gyerektáborok", amelyek repülős szaktábor néven betagozódtak a MÁV gyermeküdültetés rendszerébe. A gyerekek egyhetes turnusokban nyaraltak a repülőtéren, sétarepülésen és sok más repüléssel kapcsolatos programon vettek részt. Az itt nyaralt gyerekek némelyike ma már a klub aktív tagja, sőt oktatója is.

AZ EGYESÜLET JELENE ÉS JÖVŐJE
Az egyesület és a tagok célja természetesen ma 
is a sport és a kiképzés, utánpótlás nevelés, versenyzés, hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása. Ma is minden évben indulnak versenyzőink hazai és nemzetközi versenyeken, 
ideji legeredményesebb versenyzőnk Verebélyi Zoltán, aki a Nemzeti Bajnokság „legelőkelőbb” helyezését, a <B>szabad osztály első helyét</B> érte el. A rendszerváltáskor a sportrepülés korábbi rendszerének radikális átalakulása után a tevékenység összes légügyi- szakmai, jogi, pénzügyi terhe és felelőssége a klubra hárul, ugyanakkor a lehetőségek is kitágultak. A klub minden tekintetben önállóan tevékenykedik, a saját lábán áll. Az egyesület és a tagok célja természetesen ma is a sport és a kiképzés, utánpótlás nevelés, versenyzés, hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása. Ma is minden évben indulnak versenyzőink hazai és nemzetközi versenyeken, ideji legeredményesebb versenyzőnk Verebélyi Zoltán, aki a Nemzeti Bajnokság "legelőkelőbb" helyezését, a szabad osztály első helyét érte el.
Egyesületünk emellett repülőnapok, céges rendezvények (családi napok, sportnapok, rekreációval kapcsolt továbbképzések) lebonyolításával is foglalkozik, amivel a működés pénzügyi alapjait repüléssel, vagy ahhoz közel álló tevékenységgel tudjuk biztosítani és emellett a sportrepülést is népszerűsítjük. Igyekszünk ezért megteremteni annak lehetőségét, hogy azok is jól érezzék magukat a repülőtéren, akik ezt a sportot nem teljes odaadással szeretnék végezni, hanem esetleg családtagjaikkal, barátaikkal közösen tartalmas időtöltésre, vagy akár csak egy hétvégi sétarepülésre vágynak.
Egyesületünk emellett repülőnapok, céges rendezvények (családi napok, sportnapok, rekreációval kapcsolt továbbképzések) 
lebonyolításával is foglalkozik repülés élménye! - Farkashegy

A repülőklubunk 75 éves fennállásának ünnepi rendezvényén készült képek itt találhatók.